Digitális Múzeum

  • Home
  • Digitális Múzeum

Múzeumok Éjszakája 2021 filmreklám

A Maros Megyei Múzeum igazgatója meghívja Önöket a MÉ2021-re

A Maros menti társadalom a nagy háború után

Néprajzi és Népművészeti Osztály

Toldalagi Palota, Rózsák tere 11.

Elkártyázták – jelenet

Néprajzi és Népművészeti Osztály

Toldalagi Palota, Rózsák tere 11.

Ex voto Mercuriusnak. Egy római öntőminta története.

Római Limeskutató Központ Mikháza, Régészeti Park

547211 Mikháza

Az erdőszengyeli dák kincslelet

Régészeti Osztály, Marosvásárhelyi Vár

Avram Iancu u. 2., 540088 Marosvásárhely

Testamentum az házeszközükről

Történeti Osztály, Marosvásárhelyi Vár

Avram Iancu u. 2., 540088 Marosvásárhely

A Múzeumi raktárban őrzött préselt növények kiállítása

Természettudományi Osztály

Horea u. 24., 540036 Marosvásárhely

Szétszóródott egység. 17. századi ötvösműkészletek rekonstruálása

Történeti Osztály

Avram Iancu u. 2.,540088 Marosvásárhely

Három remekmű, három percben

Művészeti Osztály, Kultúrpalota

Győzelem tér 1., 540026 Marosvásárhely

A régészeti leletek restaurálásának szakaszai

Műtárgyvédelmi osztály

Mărăști u. 8A

Szféra@The Palace of Culture

Kultúrpalota

Győzelem Tér 1.

Láttátok ezeket az állatokat?

A Maros Megyei Múzeumnak segítségére van szüksége a megszökött állatok megkereséséhez. A 9 emlősfajt legutóbb a Múzeumok Éjszakájához való előkészületekkor látták. A nagy nyüzsgést kihasználva, az állatok eltűntek, csupán lábnyomokat hagyva maguk után.

 A feladatotok az, hogy megtaláljátok a megszökött barnamedvét, farkast, rókát, vadmacskát, gímszarvast, őzet, vaddisznót, borzot és nyulat az általuk hagyott nyomok alapján. A megadott információk alapján próbáljátok meg rájönni, hogy a hagyott nyomok melyik állathoz tartozhatnak?

A Quizizz alkalmazás révén a gyerekek és a diákok játszva megtanulják a múzeum gyűjteményéből származó 9 emlősfajt azonosítani, az általuk hagyott nyomok alapján, majd megmérettetik tudásukat. A verseny első 3 helyezettje díjban részesül.

Hogyan csatlakozz a játékhoz:

Figyelem! Ahhoz, hogy azonosítani tudjuk a nyerteseket, szükségünk van a család- és a keresztnevetekre is.

Farkas (Canis lupus)

A farkas egy olyan ragadozó emlős, amely falkákban él és könnyen alkalmazkodik bármilyen típusú élőhelyhez, de ha lehet, elkerüli az emberi településeket. Főleg őzekre, szarvasokra, vaddisznókra vadászik, de kisebb zsákmányokat is ejthet, például nyulakat, rágcsálókat vagy akár háziállatokat. A farkas nyomai összetéveszthetők a kutyáéval. Nagy hóban vagy sárban a farkas széttárja az ujjait, akárcsak a kutya.

A farkas összes lába négy, ovális ujjas nyomot hagy (a mellső lábakon van egy ötödik, rövidebb ujj is, amely nem hagy nyomot). Az első két ujj előre mutat és azonos méretű, a másik kettő pedig oldalra néz, ellentétben a rókáéval, akinek mind a négy ujja előre mutat.
A farkas hullatéka nagyon hasonlít a kutyáéhoz.

Róka (Vulpes vulpes)

A róka szinte az egész északi féltekén elterjedt. Mindenevő. A “menüjében" főleg kis emlősök, madarak és gyümölcsök szerepelnek. Általában több zsákmányt ejt, mint amennyire szüksége van, és eltemeti a feleslegét.

A róka hosszúkás nyomai hasonlítanak egy kisebb kutyáéhoz. Mind a négy lábujj előre mutat (a mellső lábakon van egy ötödik, rövidebb ujj is, amely nem hagy nyomot). A puha talajon széttárja körmeit, a többi kutyaféléhez hasonlóan, így nyomai kiszélesednek és kerekebbnek tűnnek.
Hullatékában gyakran megfigyelhető a megevett emlősök szőre, vagy megevett madarak tolla, akár kisebb csontok vagy gyümölcsmagok. A vizelet és az illatmirigyének váladéka jellegzetes szagot bocsát ki.

Vadmacska (Felis silvestris)

A vadmacska egy olyan ragadozó emlős, amely nyulakkal, apró rágcsálókkal, madarakkal, és halakkal táplálkozik. Előnyben részesíti az emberi zavarástól mentes sűrű erdőket, amelyeknek a közelében vadászatra alkalmas nyílt rétek találhatók. Főleg éjszaka aktív. Szaporodhat (hibridizálhat) a házimacskával.

A vadmacska nyomai kerekek, a házimacskáéhoz hasonlítanak. Karmai visszahúzhatók és nem hagynak nyomot, talppárnája viszont trapéz alakú nyomot hagy. A mellső lábakon van egy ötödik, rövidebb ujj is, amely nem hagy nyomot.
Hullatéka nagyon hasonlít a házimacskáéhoz.

Borz (Meles meles)

Kotorékokban él, amelyeket akár több generáció is használhat. Olykor, a kevésébé használt kotorékokat rókák vagy mezei nyulak is elfoglalhatják. A borz mindenevő emlős, amely földigilisztákkal, férgekkel, rovarokkal, gyümölcsökkel, gabonafélékkel és kétéltűekkel táplálkozik.

A robusztus állat nyomán mind az 5 ujj jól körülhatárolható, hosszú és hajlított karmai is nyomot hagynak.

A hullatékában rovarok kitinpáncélját, gyümölcsmaradványokat, magvakat, vagy gabonaféléket találhatunk.

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

A nyúl növényevő emlős, nem pedig rágcsáló. A mezőgazdasági területekkel váltakozó füves területeket részesíti előnyben. Főleg éjszaka aktív. Télen lehámozza a fák kérgét.

A kemény felületeken szőrös talpa nem hagy nyomot, csupán a karmai láthatók. A nyúl ugrálva változtatja helyét, nyomai négyesével csoportosulnak a nyomvonal mentén. Télen, futás közben a hátsó lábak a hórétegbe süllyednek, elnyújtott nyomokat hagyva.
A lapított, gömbölyded hullatéka növényi rostokat tartalmaz. Ezeket gyesével vagy laza csoportokban lehet megtalálni.

Barna medve (Ursus arctos)

Európa medveállományának körülbelül 40% -a Romániában, a Kárpátokban él. A felnőtt egyedek magányosak, a bocsos anyamedvék kivételével. A medve mindenevő, főleg szarvasokkal, őzekkel, vaddisznókkal, háziállatokkal, vagy gyümölcsökkel táplálkozik. Ezen kívül a makktól, bükkmakktól méztől, hangyáktól, méhektől, darazsaktól, gombáktól, apró emlősöktől és madaraktól sem vetemedik meg. Az ásás nyomok, a feltúrt hangyabolyok és a lehántott kérgű fák is elárulhatják jelenlétét.

A medvének minden végtagján 5 ujj van, amely erős karmokkal végződik. A medve hatalmas nyomait nem lehet összetéveszteni hazánk egyetlen más állatával sem. A hátsó lábnyom sokkal hosszabb, mint a mellső, viszont kevésbé széles.
Tavasszal és nyár elején hullatékában növényi rostokat, rovarok (hangyák, darazsak) kitinpáncéljának darabjait és földet találhatunk. A nyár derekán és ősszel, viszont hullatéka főleg gyümölcs- és magmaradványokat (vadkörte, vadalma, szilva, málna, áfonya, makk, bükkmakk, dió stb.).

Vaddisznó (Sus scrofa)

A vaddisznó a házi disznó őse, és az egész országban megtalálható. Szinte mindent megesz, amit az erdőben és az erdőn kívül talál: bükkmakkot, makkot, gyökereket, gombákat (szarvasgomba), de nyulakat, rágcsálókat, halakat, békákat, csigákat, férgeket, sőt tetemeket is. Kocákból és malacokból álló családokban él. A vaddisznók alkonyatkor és éjszaka aktívabbak. A vaddisznó több árulkodó nyomot is hagy maga után: túrásai nagy felületen elterülnek, vakarófáin (amelyeket dagonyázás után használ) pedig száraz sarat találhatunk.

A vaddisznó nyomai könnyen felismerhetők. Ez azért lehetséges, mert nemcsak a paták, hanem a fattyúköröm is nyomot hagy. A félhold alakú fattyúkörmök közötti távolság nagyobb, mint a paták szélessége.

Gímszarvas (Cervus elaphus)

A gímszarvas egy olyan növényevő emlős, melynek nincs egy megszabott területe, és csordákban él. Rügyekkel, hajtásokkal, füvekkel és kultúrnövényekkel táplálkozik. A hímek tél végén agancsot cserélnek.

A nyomok jellegzetesek, legfeljebb a vaddisznók hiányos nyomaival téveszthetők össze. A gímszarvasok fattyúkörmei, akárcsak az őzeké, magasabban helyezkednek el és nem hagynak nyomot, mint a vaddisznókéi, csak magas hóban, sárban vagy futás közben.

A gímszarvas hullatéka az évszaktól és az elfogyasztott tápláléktól függően változik. A hullatékcsoportok bogyói hasonló alakúak és méretűek. A bogyók hasonlítanak az őzekéihez, de nagyobbak.

Őz (Capreolus capreolus)

Az őz kérődző növényevő állat, Eurázsia nagy részén elterjedt. Előnyben részesíti a nyílt erdőket, a magas füves területeket, cserjéket, mezőgazdasági területeket. Nyáron egyedül vagy kis csoportokban él, ősszel pedig nagy csapatokba gyűlnek össze.

Az őznyom könnyen felismerhető, elhegyesedő és viszonylag kicsi. Legfeljebb a juhok vagy kecskék nyomával lehet összetéveszteni, viszont annál hegyesebb. Az őzek fattyúkörmei, akárcsak a szarvasoké, magasabban helyezkednek el és nem hagynak nyomot, mint a vaddisznókéi, csak magas hóban, sárban vagy futás közben.

Az őz hullatéka, akárcsak a szarvasé, több bogyóból áll. A hullatékcsoportok bogyói hasonló alakúak és méretűek. A bogyók hasonlítanak az szarvasokéhoz, de kisebbek.