Magyar Képtár (1850–1920)

  • Home
  • Magyar Képtár (1850–1920)
19 ian.

A Kultúrpalota harmadik emeletén a Magyar Művészeti Galéria számára fenntartott kiállítótér 2022. november 9-től 2023. március 31-ig felújítási munkálatok miatt ideiglenesen zárva tart.

A Kultúrpalota rehabilitációja az Európai Unió által finanszírozott Regionális Operatív Program (ROP 2014-2020) keretében valósul meg a Maros Megyei Tanács koordinálásával. A projekt összértéke 10.918.428 lej, amelyből 6.076.895 lej vissza nem térítendő támogatás, a projekt befejezési határideje 2023. 12. 31.

Minden kedves látogatótól elnézést kérünk az okozott kellemetlenségekért!

***

A Képtár 1913-ban jött létre, és a város emblematikus épülete, a Kultúrpalota felavatásával egyidőben nyílt meg. A Képtár magját az a 68 festmény képezi, amelyet a Budapesti Szépművészeti Múzeum helyezett letétbe 1913-ban. Ezt egészítette ki a Bernády György polgármester által nagy műgonddal kiválasztott, és a város pénzén megvásárolt 15 alkotás. Ez volt a későbbi gyűjtemény kiindulási pontja, és az új kiállítási elrendezés is ezt követi nyomon.

A Magyar Képtár ezennel átrendezve, felújított helyiségekben, merész kromatikus, a Kultúrpalota belső dekorációjának összhatásához igazított színvilággal és megvilágítási koncepcióval nyílik újra. A kiállítás elsősorban a képtár megalapítását biztosító gyűjtemény festményeit mutatja be, melyekhez két új szerzemény, Körösfői-Kriesch Aladár Három gyermek és Hegedűs László Herkules válaszúton című reprezentatív festmények társulnak. Ugyanakkor régóta ki nem állított képek is szerepelnek, mint például: Kárpáthy Rezső – Reggeli hangulat Budán, Hollósy Simon – Férfiportré és Női portré, Eisenhut Ferenc – Hunyadi kirohanása, Csánky Dénes – Kőbányában, Edvi Illés Aladár – Búzahordás című alkotások. Összesen majdnem 80 műtárgy látható.

Az új kiállítási koncepció alapján az alkotások stilisztikai és tematikus hasonlóságok, iskolák vagy művészeti központok, valamint művészeti irányzatok alapján vannak csoportosítva. A romantikától a historizmusig, a halál és kísértet szimbolizmusától a bibliai kompozíciókig jelen vannak a tájkép- és szalonfestészet darabjai, a szecessziós nőábrázolás példái, a Barbizon, Párizs vagy Szolnok köré szerveződő iskolák, a nagybányai művésztelep, az orientalizmus és történeti festészet képviselői is. Olyan reprezentatív festőktől láthatunk alkotásokat, mint például Munkácsy Mihály, Paál László, Wágner Sándor, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Barabás Miklós, Demeter Róbert, Vida Árpád.

 

Maros Megyei Múzeum – Művészeti Osztály

Kultúrpalota, Győzelem tér 1.

Nyitvatartás: kedd-péntek: 09.00–16.00

szombat-vasárnap: 09.00–14.30