PITTNER OLIVÉR (1911–1971) RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁS

  • Home
  • PITTNER OLIVÉR (1911–1971) RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁS
16 nov.

PITTNER OLIVÉR (1911–1971) RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁS

A kiállítás ideje: 2022. november 25. → 2023. április 30.

Helyszín: Maros Megyei Múzeum – Művészeti Osztály // Kultúrpalota, Marosvásárhely, Győzelem tér 1.

 

Kurátor: SZÜCS GYÖRGY művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Társkurátor: dr. SALAT CSABA műgyűjtő, Marosvásárhely

Koordinátor: ONIGA ERIKA művészettörténész, Maros Megyei Múzeum

 

Nyitvatartás:

kedd-péntek: 09.00–16.00

szombat-vasárnap: 09.00–14.30

 

***

Finanszírozó: Maros Megyei Tanács

Támogató: Villa Vinèa

Médiapartnerek: AGERPRES, Erdély FM, Erdély TV, Evenimente muzeale.ro, Invie Tradiția, Kultura.hu, Krónika.ro, Marosvásárhely Rádió Románia, Maszol.ro, Népújság, Punctul.ro, Rádió GaGa, Radio Târgu Mureș, Székelyhon, TVR, Visit Mures, Zi de Zi

 

Mellékelt képek

  1. Pittner Olivér: Önarckép szivarral, 1937, Maros Megyei Múzeum – Művészeti Osztály
  2. Pittner Olivér: Aranyművesek utcája, Nagyszeben, 1965, Maros Megyei Múzeum – Művészeti Osztály
  3. Pittner Olivér: Dombos táj, 1968, Maros Megyei Múzeum – Művészeti Osztály
  4. Pittner Olivér: Új hajtás, 1969, Maros Megyei Múzeum – Művészeti Osztály

***

A Maros Megyei Múzeum Művészeti Osztálya örömmel hívja Önöket a Pittner Olivér (1911–1971) retrospektív kiállítás megnyitójára 2022. november 25-én, pénteken 17 órától a Kultúrpalota jobb szárnyának második emeleti kiállítóterébe.

Pittner Olivér (Lupény, 1911 – 1971, Marosvásárhely) ahhoz a nagybányai nemzedékhez tartozott, amely a két világháború közötti időszakban megújította a művésztelep szellemiségét. 1930-ban iratkozott be a nagybányai festőiskolába, ahol hamar a baloldali eszméket terjesztő fiatalok csoportjához csatlakozott. Politizálásuk miatt 1931-ben kizártak őket a festőiskolából. E lázadó fiatalok (Agricola Lídia, Katz Márton, Csizér Lilla, Kahán Sára, Pittner Olivér, Vida Géza, Kazár László stb.) nemcsak egy igazságosabb társadalomért küzdöttek, hanem egy korszerű művészet kialakítását is szorgalmazták. Mondanivalójukat és a művészeti stílus szintézisét eleinte az erőteljes színhasználatban, a racionális-konstruktív szerkesztésben és a kubista hagyományokban találták meg. A csoport hamar szétszóródott, Pittner kontúros, kubisztikus stílusát pedig lassanként felváltották a puhább, festőibb pasztellképek.

1941 körül illegalista küldetései miatt Pittner felhagyott a festészettel, s csak jó egy évtized múltával kezdett hozzá ismét. Közben a marosvásárhelyi és a nagyváradi színház gazdasági vezetőjeként működött, majd eltávolítása és a pártból való kizárása miatt különböző vállalatoknál dekoratőrként dolgozott. Az 1945 utáni társadalmi-politikai rendből kiábrándult, a kötelező szocialista realizmust elutasító Pittnert az újrakezdésben az 1960-as években Marosvásárhelyen letelepedett fiatalok, elsősorban Balázs Imre és Nagy Pál barátsága és bíztatása segítette. Segesváron, Nagyszebenben készült, a kubizmushoz visszanyúló városképei szigorú, szinte geometrikus rendben sorakozó utcarészleteket ábrázolnak, a gyergyói vidékek redukált, hullámzó felületei viszont Barcsay Jenő tájképeivel mutatnak rokonságot. Az évtized közepén kezdte el kiszáradt fákat, összefonódó, kusza gyökereket ábrázoló, jelképszerű, máskor szürreális hatású sorozatát, amelyekből néhányat évente a tartományi, illetve a megyei képzőművészeti tárlatokon adott közre, majd 1970-ben a marosvásárhelyi művészek társaságában a bukaresti Dalles teremben is bemutatkozott.

Pittner 1934-ben rendezte egyetlen önálló kiállítását Nagybányán, amelyet azután Szatmárra is elvitt. A későbbiekben életművének átfogó bemutatására nem került sor, így ezt az adósságot pótolja ez a retrospektív tárlat. A kiállítás minden korszakának legjellemzőbb alkotásait igyekezett összegyűjteni, s néhány olyan analógiával is kiegészülnek, amelyek jobban megvilágítják különleges művészi életpályáját. A 23 helyről kölcsönzött, németországi, magyarországi, romániai köz- és magángyűjteményekből érkező, megközelítőleg 70 olajkép, pasztell és grafika mellett a Pittner-hagyatékból származó leveleket, dokumentumokat, archív családi képeket is láthatja a közönség.

 

 Tájékoztató