A Maros Megyei Múzeum tisztelettel meghívja a Síppal, dobbal, didzseriduval… Népek hangszerei a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára január 17-én, kedden 17 órától a Történeti és Régészeti Osztály székhelyére. A Budapesti Néprajzi Múzeum által szervezett vándorkiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból érkezik Marosvásárhelyre.
Az interaktív zenei kiállítás a különböző népek és kultúrák néhány hangszerét mutatja be magyar zenekutatók és a Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek szemszögéből. A kiállításban a Maros Megyei Múzeum 2023 februárja és áprilisa között rendkívüli rendezvénysorozatot és zeneoktatási projektet szervez általános iskolások számára. Az események részleteiről a későbbiekben a múzeum közösségi médiaoldalain és weboldalán adunk tájékoztatást.
Henn Attila, 2023.01.17.
***
Kiállítás: Síppal, dobbal, didzseriduval… Népek hangszerei a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből
A kultúrelmélet szerint a zene a természet utánzása, ezért kijelenthetjük, hogy a zene mai ismert formája az ember által a természetben tapasztalt zajokból, a zizegő levelek, csordogáló víz vagy madárcsicsergés hangjából származik.
A zenét előadás szempontjából két nagy csoportra szoktuk osztani: énekes- és hangszeres zenére. A vokális zene esetében a hang forrása az emberi hang, az instrumentális zene esetében a hangforrás általában rezgő test vagy közeg. Amikor hangszerekről beszélünk, általában zenélésre használt eszközökre gondolunk. Ugyanakkor zenéléshez néha olyan eszközöket is igénybe veszünk, amelyek eredetileg más célra készültek, így tehát inkább azt mondhatjuk: hangszer minden olyan eszköz, amelynek hangkeltés a funkciója. Hangszerként funkcionálhat egy kéreggel befedett gödör is, amelyen lábbal pufogó hangot hallatnak.
Szerte a világon előfordulnak olyan hangszerek, amelyek a kultúrák közötti vándorlással, átadás-átvétel során kerültek egyes népekhez. Ugyanakkor vannak olyan hangszerek is, amelyek egymástól függetlenül jöttek létre a világ különböző pontjain. Ilyenek például a furulyák és a dobok, amelyek bizonyos formában szinte mindenhol felbukkannak.
Napjainkban a hangszerek egy sajátos elterjedési formájával találkozhatunk: a különböző zenei fesztiválokon egyre többször hallhatunk tőlünk távoli, gyakran Európán kívüli zenei kultúrákból merítő együttesekkel. A megszólaltatott hangszerek sokszor ismeretlenek, egzotikusak számunkra.
A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére. Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek népzenéjével is, megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is. De Sárosi Bálint afrikai és Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek. Nemcsak a zene, hanem a hangszerek gyűjtésében is élen jártak. A Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek kezdettől tartalmaztak népi hangszereket is. Xántus János 1869–1870 közötti kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész található. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Néprajzi Osztályba került tárgyak között szintén vannak zenével kapcsolatosak: osztják sámándobok, csontdoromb, kéthúrú hegedű, hárfafélék és énekszámláló pálcikák.
A jelen kiállítás néhány példán keresztül érzékelteti a hangszerek felosztásának rendszerét és a Föld különböző kontinensein megtalálható változatos hangszerek összehasonlításával a hasonlóságaikat vagy a különbözőségeiket. A csoportosítás alapjául a nemzetközi gyakorlatban elfogadott HORNBOSTEL és SACHS rendszere 4 főcsoportját használtuk: idiofon, membranofon, chordofon és aerofon hangszerek.
A látogatók fejhallgató segítségével meghallgathatják a kiállított hangszerek által keltett hangokat, és a zene rövid történetével is megismerkedhetnek, ugyanakkor kipróbálhatnak bizonyos hangszertípusokat is.
A kiállítás 2023. április 30-ig látogatható, keddtől péntekig 09:00 és 17:00 óra között, szombaton és vasárnap 10:00 és 14:00 óra között. Hétfőnként és ünnepnapokon zárva.
Jegyárak: felnőtt – 15 lej; nyugdíjas – 7 lej; tanulók és diákok – 3 lej.
***
Megnyitó: 2023. január 17., 17:00 óra
Helyszín: Történeti és Régészeti Osztály (marosvásárhelyi vár)
Látogatható: 2023. január 17. – április 30.
Szervező: Budapesti Néprajzi Múzeum
Partner: Maros Megyei Múzeum
Kurátor: Pálóczy Krisztina– a Budapesti Néprajzi Múzeum muzeológusa
A kiállítást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.
A project helyi támogatója: Maros Megyei Tanács
Helyi partnerek: ATRIUM MUSEI, Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, Maros Művészegyüttes, Maros Megyei Főtanfelügyelőség, Villa Vinèa Pincészet
Médiapartnerek: AGERPRES, Erdély FM, Erdély TV, Evenimente muzeale.ro, Invie Tradiția, Kultura.hu, Krónika.ro, Marosvásárhely Rádió Románia, Maszol.ro, Népújság, Punctul.ro, Rádió GaGa, Radio Târgu Mureș, Székelyhon, TVR, Visit Mures, Zi de Zi
