
2015-ben Gál Szilárd munkatársunk egy 3. századi ház romjai között lovas sírra bukkant. Bár a
sírt kifosztották, az elhunyt és lovának maradványai (beleértve a lábakat és a koponyát)
megmaradtak. A morfológiai elemzés eurázsiai, europo-mongoloid vonásokkal rendelkező,
mesterségesen torzított koponyára – és ezzel az illetőnek a korszak vándorló népességeivel való
kapcsolatára – utalt.
Az ásatások befejezése után a Maros Megyei Múzeum neves szegedi és stockholmi
laboratóriumokba küldött mintákat genetikai elemzésre. Az első eredmények már 2019-ben a
lovas kelet-ázsiai származását támasztották alá. Ezeket az eredményeket nemrég a Proceedings
of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban publikált nemzetközi genetikai
tanulmány is megerősítette.
A Maros Megyei Múzeum fontos szerepet játszott a projektben a marosszentgyörgyi,
marosszentannai, tordai és enyedszentkirályi (Fehér megye) temetőkből származó DNS-minták
összegyűjtésével és továbbításával.
Releváns tudományos következtetések
A Kr. e. 2. század és a Kr. u. 6. század közötti időszakból származó 370 minta elemzése azt
mutatta, hogy bár az európai hunok genetikailag rendkívül változatosak voltak, a minták
mintegy 7%-a kelet-ázsiai eredetű volt. Több egyén, köztük a marosszentgyörgyi lovas,
közvetlen genetikai kapcsolatot mutatott a mongóliai hun elittel.
Ezek az eredmények azt hangsúlyozzák, hogy az európai hun birodalom a kulturális és etnikai
integráció összetett folyamatának eredménye, és nem volt homogén. Az avarokkal ellentétben,
akik megőrizték az erősen kelet-ázsiai genetikai örökséget, a hunok fokozatosan vándoroltak, és
közben asszimiláltak különböző népességeket.
A felfedezés jelentősége a régió történelme szempontjából
A genetikai kapcsolatok megerősítése új távlatokat nyit az eurázsiai vándorlások történetében,
és régiónk jelentőségére is rávilágít ebben a folyamatban. A kutatás folytatódik, és a Maros
Megyei Múzeum továbbra is aktívan részt vesz a múlt feltárásában.
A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Nemzeti Múzeum, a HUN-REN
BTK Régészeti Intézet, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Maros Megyei Múzeum
támogatásával valósult meg.
