A Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti Osztályán őrzött darabra hívjuk fel ezúttal a közönség figyelmét, nevezetesen a Hargita megyei Siklódról származó festett ágyra. A minősített műtárgyként számon tartott 20. századi bútordarab előlapján az 1942-es évszám látható. A két, virág- és madármotívumokkal díszített támlát sokszögletű faragott és festett lábak tartják. A kék háttéren a jellegzetes
A romániai fotóművészet napjára néhány nem szokványos képpel készültünk. Művészfotókat, portrékat, város- és épületképeket gyakran megosztunk, azonban a csoportképeket hanyagolni szoktuk. Pedig ezek hosszú ideig nagyon jelentős képtípusnak számítottak, eseményeket, munkaközösségeket örökítettek meg, hozzájárulva a csoportidentitás és -kohézió megteremtéséhez és fenntartásához. A csoportképeket készítő fényképésznek nemcsak jó szeme, de rendezői érzéke is kellett legyen –
A Vörös Zászló fényképésze 1956-ban járt az ILEFOR bútorgyárban, ahol nemcsak a szekrények készítési fázisait örökítette meg, hanem a kisebb munkákra is odafigyelt. Jó tudatosítani, hogy a fényképek az örökségünk fontos részei. A Pillanatképek a múzeum fotótárából projektünk koordinátora Újvári Dorottya, a Történelem osztály muzeológusa.
Pillanatképek a Múzeum fototékájából | Újvári Dorottya – muzeológus, Maros Megyei Múzeum | Történelem osztály A Rangheț József Fiúlíceum, jegyezte fel a fényképész az 1956-ban készült kép mellé. Sejtik-e, hogy melyik iskoláról van szó? Az 1940-es évektől egészen 1956-ig viselte a kommunista politikus nevét a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum, amelyet ebben az évben
A MUNKÁS PORTRÉJA | Pillanatképek a Múzeum fototékájából | Újvári Dorottya – muzeológus, Maros Megyei Múzeum | Történelem osztály Az államszocializmusnak megvoltak a sajátos propagandatémái. Ezek közé tartozott a gyárak, gyári munka népszerűsítése. Múzeumunk is sok ilyen típusú fényképet őriz, a gyárakat bemutatók közül többet már meg is osztottunk. Most az itt dolgozó munkásokról készült
Vannak olyan kiegészítők, amelyek évszázadokon keresztül fontos részét képezték öltözködésünknek, azonban mára háttérbe szorultak. Ilyen például a kalap, hiszen sokáig normaszegésnek számított kalap nélkül kilépni az utcára. A különböző eseményekhez különböző kalapok illettek, és a fejfedők a társadalmi státuszról is sok mindent elárultak. Főleg a hölgyek kalapdivatja gyakran változott, a 19. század végére pedig egyre
A fénykép az 1930-as években készülhetett, valószínűleg Szászrégenben. Kudor Ferencné adománya. [Pillanatképek a Múzeum fototékájából Újvári Dorottya – muzeológus, Maros Megyei Múzeum | Történelem osztály]