Mineralia | A kvarc – az ásványok királya

  • Home
  • Mineralia | A kvarc – az ásványok királya
07 oct.
  1. október 17–20. között a Maros Megyei Múzeum Néprajzi és Népművészeti Osztályán kerül sor a MINERALIA őszi kiadására. A vásárral egybekötött kiállítás 10.00 és 18.00 óra várja látogatóit.

A földkéregben található több mint 4000 ásványfaj közül a kvarc a legelterjedtebb. Kisebb-nagyobb mértékben a Föld valamennyi kőzetében előfordul. Talán emiatt van az, hogy minden gyűjtő első szerzeménye a szilícium-dioxid (SiO2) egyik változata, a kvarc. Az atomok kristályos szerkezetben tetraédereket alkotnak, és ezek kombinációjából piramiscsúcsos prizmás kristályok jönnek létre. A tökéletes oldalakkal és csúcsokkal rendelkező geometriai testeket mintha nem is a természet alkotta volna.

A tiszta kvarc átlátszó és ritka. Szerkezetének hibái áttetsző vagy tejfehér kristályokat eredményeznek. Ami a kvarcot látványossá teszi, az számtalan színű és árnyalatú változata. A lila színű kvarcot ametisztnek, a sárgát citrinnek nevezik. Az aventurin zöld, a karneol pedig a narancssárgától a vörösig terjed. A füstös kvarc a szürkétől feketéig bármilyen lehet, a hematoid pedig élénkvörös. A kvarcban lévő hematit zárványoknak tudható be egy másik jól ismert fajta, a barnás tigrisszem.

A kvarc története összefonódik az emberiség történetével. Az őskori ember a kvarcot keménysége miatt szerszámkészítéshez használta. A kvarcdarabokat Mezopotámia lakói már i. e. 7000-ben használták. Az ókori Görögországban az átlátszó kristályoknak spirituális jelentőséget tulajdonítottak, és talizmánként használták őket „krystallos” néven. Innen ered a kristály vagy hegyikristály elnevezés. A rómaiak a rózsakvarcot pecsétként használták, amely viselőjének hatalmát és pozícióját jelezte, az egyiptomiak pedig az örök fiatalság varázsát tulajdonították neki. Az egyiptomi obeliszkek belsejében levő kvarc a lakók védelmét és a nap és az égbolt erejét felhasználó energiatermelést szolgálta. A középkorban a kvarc a boszorkányok körében is elterjedt, gyógyító főzetekben használták.

A modern kristályterápia is az ásványnak tulajdonított energetikai tulajdonságokra épül.

Kezdetben díszként használták, vagy természetfeletti erőkkel társították, napjainkban azonban megnőtt jelentősége a különböző ipari ágazatokban. Az üveggyártás alapja a kvarchomok. Piezoelektromos tulajdonságai nélkülözhetetlenné teszik a televízió- és számítógépgyártásban, de használatos az elektronikában és kommunikációban is.

Az idei őszi MINERALIA kiállításon a legkülönbözőbb megjelenési formáiban fedezhetik fel és csodálhatják meg ezt az ásványt: egyedi kristályok, minták, ékszerek és dísztárgyak (obeliszkek, piramisok, tálcák) formájában, a Múzeum Rózsák tere 11. szám alatti székhelyének belső udvarán. A belépés ingyenes.

A MINERALIA kiállítás koordinátorai, mint mindig, Andrei Gorduza geológus mérnök és Angela Săplăcan geológiai muzeológus.