Kultúrpalota – Maros Megyei Múzeum

A marosvásárhelyi Kultúrpalota a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb alkotása, Közép-Európa legszebb szecessziós épületeinek egyike. Egy olyan összművészeti alkotás, mely megteremti a különböző művészettípusok egységét.

A Kultúrpalota tervezői, Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek a századforduló eleven, lüktető építészeti életének kimagaslóan aktív tagjai voltak. A Komor és Jakab tervezőiroda két olyan terve épült fel, mely Marosvásárhely arculatát ma is jelentősen meghatározza. Ez a Városháza (1905–1908) és a Kultúrpalota (1908–1913).

Az architektúra kialakítása Komor és Jakab műve, de az épület ikonográfiai programján és külső-belső díszítésén elsősorban nem ők, hanem a gödöllői művésztelep tagjai dolgoztak (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Sidló Ferenc stb.).

A Kultúrpalota első emeletén található, rangos kivitelű Tükörterem díszítőprogramjának értékes tartozéka a főhomlokzati fal nyílásainak tizenkét színes üvegfestménye, melyek 1913-ban készültek Róth Miksa világhírű üvegmester műhelyében, Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor tervei alapján.

A Kultúrpalota hangversenyterme 600 fő befogadására alkalmas és rendkívüli minőségű akusztikáját az itt fellépő összes előadóművész nagy megelégedéssel nyugtázza. A monumentális és méltóságteljes terem kitölti az épület háromemeletnyi magasságát. A zenekari pódium fölött magasodó, 1800-as opus számú Rieger-orgonát 1913-ban avatták fel, melynek hangszínvilága máig tökéletesen megfelel a romantikus hangzásigényeknek.

A Kultúrpalota otthont ad a Marosvásárhelyi Állami filharmóniának, a Maros Megyei Könyvtárnak és a Maros Megyei Múzeum kiállítótermeinek.

Turisták számára a következő termek látogathatóak: a Hangversenyterem, előcsarnok, lépcsőház, Kisterem, Tükörterem, Bernády terem, Dandea terem, Szecessziós terem, Modern Román Művészeti Galéria, Klasszikus Magyar Művészeti Galéria, Ion Vlasiu Galéria, és az időszakos kiállítások.