Dicséretben részesült a Maros Megyei Múzeum Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban c. kiállítása az Év Kiállítása 2022 versenyben!
- november 3-án a Budapesten megtartott rendezvény keretében a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület eredményt hirdetett az Év Kiállítása 2022 pályázat mindhárom kategóriájában.
Kategóriáján belül – a hét jelölt közül, a három első díj mellett – a Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban c. kiállítás egyedüliként különdíjban részesült. A zsűri megítélése szerint: „a kiállítás a frontkatonák és a civilek megpróbáltatásait egyedi vizuális környezetben, az új forrásokat kiemelkedő szakmaisággal, interaktív módon” mutatja be.
***
𝐀 𝐌𝐚𝐫𝐨𝐬 𝐦𝐞𝐧𝐭𝐢𝐞𝐤 𝐚 𝐍𝐚𝐠𝐲 𝐇á𝐛𝐨𝐫ú 𝐥ö𝐯é𝐬𝐳á𝐫𝐤𝐚𝐢𝐛𝐚𝐧 𝐜í𝐦ű 𝐤𝐢á𝐥𝐥í𝐭á𝐬𝐭 𝐚𝐳 É𝐯 𝐊𝐢á𝐥𝐥í𝐭á𝐬𝐚 𝟐𝟎𝟐𝟐 𝐝í𝐣𝐫𝐚 𝐣𝐞𝐥ö𝐥𝐭𝐞 𝐚 𝐏𝐮𝐥𝐬𝐳𝐤𝐲 𝐓á𝐫𝐬𝐚𝐬á𝐠 – 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐌ú𝐳𝐞𝐮𝐦𝐢 𝐄𝐠𝐲𝐞𝐬ü𝐥𝐞𝐭
A KIÁLLÍTÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
Szerző/Kurátor: dr. Marc Dorel, tudományos kutató
Néprajzi és Népművészeti osztály
A kiállítás tematikája kronológiai elrendezésben mutatja be a maros mentiek és a marosi térség részvételét az első világháború előkészületeibe, illetve lefolyásában, 1914-től kezdődően egészen 1922-ig bezárólag. A kiállítás eredeti koncepciója is az volt, hogy tematikus modulok segítségével állítson emléket az első világháború, illetve a közelgő 1922-es koronázás centenáriumának.
A kiállítás megszületése során követett módszertan több szakterületet felölelő volt: történelem, régészet, néprajz, antropológia, és az alkalmazott muzeológiai eszközök tekintetében is rendhagyó.
Meghívjuk ezáltal a látogatókat, hogy lépjen be a múzeumba és legyen részesei egy történés felfedezésének és egy történelmi esemény újra alkotásának, valamint a korszak pszichológiai újra élesének, függetlenül attól hogy fonton, a civil lakosság életében, vagy a világháború után történt eseményről legyen szó.
Mindez lehetővé válik az alkalmazott modern muzeológiai és múzeum technikai eszközök használatának köszönhetően mint pl. az érintőképernyők alkalmazása, amiken kiadatnak levéltári dokumentumokat és fényképeket lehet nézegetni.
A képek szakszerű használata és a digitális eszközöknek köszönhetően a kiállítás képes érzelmi hatást kiváltani.
A kiállítás bemutatása történeti szempontból:
Szerző/Kurátor: Sárándi Tamás, muzeológus
Történelmi osztály
A kiállítás 2021. július 12-én nyílt meg. Mivel három kurátora van, jelen beharangozóban csak történeti perspektívából beszélek róla.
A kiállítás ötlete 2017-ben merült fel, és arról született döntés, hogy egyszerre állítson emléket az első világháborúnak és Románia Centenáriumának. A kiállítás a múzeum három részlegének (történelem, néprajz és régészet) együttműködése révén valósult meg, ami a múzeumi szférában nem mindennapi konstrukció.
A kiállítás négy nagy tematikus egységből áll: az első világháborús katonák frontélményeit, a háború civil lakosságra gyakorolt hatását, valamint az uralomváltás marosvásárhelyi és Maros megyei eseményeit bemutató részt az első világháborús lövészárkok és a légi régészet kapcsolatát taglaló egység egészíti ki.
A világháborús rész nem a kronológiai és nem is a háborús eseményekre helyezi a hangsúlyt, hanem az egyszerű katona frontélményeire, függetlenül hadseregtől, nemzetiségtől és fronttól. Azt próbáljuk szemléltetni, hogy a háború négy éve alatt milyen kihívásokkal, megpróbáltatásokkal és nehézségekkel néztek szembe a katonák, azokban az időszakokban is, amikor nem vettek részt konkrét harci cselekményekben. A kiállításban minimális tárgymennyiséggel dolgoztunk, az élményt elsősorban vizuális és hang effektusokkal igyekszünk visszaadni, a hitelesség fokozása érdekében pedig az egész tematikus egységet egy újraalkotott lövészárokban helyeztük el. A vizuális eszközként szolgáló korabeli fényképek egyes részleteit retusáltuk a hatás fokozása érdekében.
A kiállítás utolsó terme kronologikusan követi az 1918–1922 közötti politikai történéseket, az 1918 őszi összeomlást, a forradalmi eseményeket, az uralomváltás mozzanatait. Ezzel párhuzamosan az Erdély Romániával történő egyesülésének deklarálásához vezető események aspektusait is bemutatjuk: a gyulafehérvári nagygyűlés küldötteinek kiválasztási folyamatát, a nagygyűlés lefolyását, a Kormányzótanács megalakulását. Az esemény betetőzését 1922-ben Ferdinánd királynak Nagy-Románia királyává való koronázása jelentette. A kiállítást a Kós Károly nevéhez köthető Kiáltó Szó c. kiáltvány zárja, amely a politikai transzilvanizmus, az erdélyi magyarság létrejöttének egyik alapdokumentuma.
A kiállítás újszerű megközelítésével és hatásos vizuális elemeivel a múzeum egyik legmodernebb kiállítása.
A KIÁLLÍTÁS LÉGI-RÉGÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Szerző/Kurátor: Pánczél Szilamér Péter, osztályvezető
Görgényszentimrei kastély és Limeskutató központ
Akár az égből tekintünk a Keleti-Kárpátok előterében fekvő tájra, akár a kaptatókon felérve szemléljük a tájat mindig találunk valamit, ami az első világháború harcaira emlékeztet. A terep vizsgálata így csaknem önkéntelenül tereli figyelmünket az immár százéves hadszíntér megismerése felé, hogy a domborzati adottságok megértésével az eltérő védelmi rendszerek közös pontjait is fellelhessük.
Erdély keleti részének a szisztematikus légirégészeti felderítése a római emlékek vizsgálatára fókuszált, de a határvédelmi rendszer megértéséhez más korszakok maradványai is górcső alá kerültek. Az első világégés harcait őrző lövészárokrendszerekre azonban mindeddig csak futólag, elsősorban a légirégészeti megfigyeléseknél fordítottunk figyelmet. Mondhatnánk, hogy nem „régészeti korszakba” tartoznak, illetve időben túlságosan távol fekszenek a régészek által vizsgált időszaktól.
Az első világháború elején kiépített erdélyi védvonal Maros megye területére eső szakaszán egy másodlagos, leágazó vonal is megtalálható. Ez utóbbi Marosvécs után a Maros folyótól elszakadva Görgényadorján – Nyárádköszvényes – Makfalva irányba haladt, majd a Kis-Küküllő mentén csatlakozott vissza a fő védvonalhoz.
A területet járva, vagy a levegőből szemlélve számos helyen találkozhatunk az első világháború lövészárokharcainak – jó állapotban megőrzött – maradványaival. Az állásrendszert, mely helyenként több kilométeres szakaszokon jó állapotban maradt fenn, a domborzati viszonyok következtében mélységi védelemmel tervezték, melynek előretolt állásait a hegyek csúcsain vagy a gerinceken kell keresnünk.
Maros megye északi határánál fekvő Felsőrépánál, az első világháborús állásrendszer kitűnő állapotban maradt meg, melyet a légi és műholdfelvételek is tanúsítanak. A lövészárkokat nem a nehezen megközelíthető hegyi szakaszokra, hanem az utánpótlással könnyebben ellátható, ugyanakkor ellenőrzési és védelmi szempontból is alkalmas terepen ásták.
A források alapján egyre pontosabban vihetjük térképre az első világháborús lövészárkokat és katonai objektumokat. Közülük is nagy fontossággal bírnak majd a Maros-és a Görgény-völgyet vagy a Bekecs-tetőt védő állások. Kutatásunk révén azt reméljük, hogy részben az azonos területen kiépített védelmi rendszerek megértése segítik a régió történetének átfogó megismerését.
Tematikus kiállítás: MAROS MENTIEK A HAGY HÁBORÚ LÖVÉSZÁRKAIBAN
06. 11 – 2025. 06. 10. Néprajzi és Népművészeti osztály @Toldalagi Palota, Rózsák tere 11. sz.
A kiállítás megnyitásának időpontja: 2021. június 12.
A KIÁLLÍTÁS KURÁTORAI:
Pánczél Szilamér Péter
Sárándi Tamás
Marc Dorel
VIZUÁLIS KONCEPCIÓ ÉS DIZÁJN: Karácsony István
A Maros mentiek a Nagy Háború lövészárkaiban c. tematikus kiállítás megtekinthető a Néprajzi és Népművészeti osztályt nyitva tartásának megfelelően:
Kedd – Péntek: 9:00 –16:00
Szombat: 9:00 – 14:00
Vasárnap: 9:00 – 13:00
Hétfő: zárva
Belépési jegy: 12 lej / 3 lej / 6 lej (normál / diák, tanuló / nyugdíjas)
* Előzetes bejelentés esetén, a kiállítás tematikus vezetéssel is megtekinthető. Ezen szándékukat az alábbi email címen jelezhetik: etnografie@muzeulmures.ro