Öv, párta, lószerszám? Középkori verőtő a marosvásárhelyi Németkalap környékéről

  • Home
  • Kutatás
  • Öv, párta, lószerszám? Középkori verőtő a marosvásárhelyi Németkalap környékéről
12 jún

Szerző: Győrfi Zalán
Történeti osztály
Fotó és rajz: Laczkó Nándor

A középkori ruházati kiegészítők különleges csoportját alkotják a kincsleletekben, temetőfeltárások sírmellékleteiben gyakrabban, más lelőhelyen elszórtan felbukkanó különféle veretek. Ezeknek a nemesfémből vagy egyéb ötvözetből készült négyzetes, kör vagy karéjos kiképzésű, öntött vagy préselt lemezeknek a készítéstechnikáját ugyan régen ismeri a kutatás, a készítő fémművesek (ötvösök, rézművességgel foglalkozó mesterek) eszköztárának darabjai igen ritkán kerülnek felszínre. Az általunk bemutatott lelet is egyedinek számít az erdélyi régészeti leletanyagban. A marosvásárhelyi és marosszentgyörgyi határ találkozásánál fekvő Németkalap ma erdővel borított, turistaösvényen megközelíthető terület, a középkorban azonban a közelben haladt el a Szászrégen felől Segesvár fele tartó főút. Néhány évvel korábban erről a környékről került a múzeumba az említett tárgy, egyéb eszközök, ékszerek, félkész tárgyak és műhelyhulladék kíséretében, melyek egy középkori fémműves hagyatékához köthetők. A szabálytalan kör alakú, öntött és vésett bronz verőtövet, csillagrozettás mintájú díszveret préselésére használták. A 14–15. században széles körben elterjedt, tucattárgynak tekinthető fémvereteket ezzel a módszerrel könnyűszerrel állították elő. Eszközünk tulajdonosát valamely erdélyi város, céhes keretekben működő fémmegmunkáló vagy ötvösműhelyének mesterében kell keresnünk. A kötélfonattal és keskeny bordával keretelt lemez dudoros középrészét, hatágú, vékony bordával hangsúlyozott, csúcsaival a keretig érő rozetta tölti ki. A díszlemez funkcióját nem lehet teljes biztonsággal megállapítani. Elsősorban övek, párták díszítésére használhatták, de ruhára varrt díszkorongként, esetleg lószerszámzat vereteként is alkalmazhatták azokat.